Sikeresen les�llyedtem a Kisp�l-verembe. Mindennapos program, hogy a kiposztolt zen�inek minden szav�ra �hesen vad�szok, hogy vajon, melyik mondat vonatkozhat r�m? A mai zenev�laszt�s el�gg� obvious lett, "te meg nem felejtesz el, �n meg nem tal�llak meg", d�doln�m magamban, ha tudn�k d�dolni. De ink�bb kik�ny�kl�k az ablakon, f�jom a f�st�t a G�nc�lre, �s azon gondolkozok, hogy ha csak egy napot tudn�k f�lt�kenyked�s n�lk�l elt�lteni! Most m�r od�ig jutottam a dologgal, hogy nem basztatom �lland�an nagyon vid�m, kedves megjegyz�sekkel ("az�rt sz�lj, ha megint felszedsz valakit"), csak �l�k csendesen �s gondolkozok, hogy a modellei k�z�l vajon kit h�zott meg �s kit bolond�tott mag�ba a szomor� szemeivel �s az �nsajn�l� mondataival.
A s�tramban hagyta a kalapj�t, hihetetlen�l id�tlen �s van rajta egy RHCP-log� (biztos, r�szegen szerezte, ilyet norm�lis ember a fej�re nem tesz), az�ta azzal alszom. Egyik este belem�szott egy fekete bog�r (az a koppan�s, tudod, tele van vel�k a szob�m), �n gyakorlatilag d�hrohamot kaptam, hogy hogy mer�szeli ilyen szent helyre a l�b�t betenni, �s - r�m egy�bk�nt nem jellemz� m�don - t�z percig konstans p�f�ltem szerencs�tlen rovart a Forsyte Saga els� k�tet�vel.
De m�r el�g r�g nem �lmodtam azt, hogy meghal. �gy l�tszik, min�l k�zelebb van a baj, ann�l kevesebbet foglalkozik vele a tudatalattim. Eml�kszem, egyszer volt egy nagy balh� a suliban miattam (mindent kit�r�lt a fejem mag�t�l, csak ezt a k�pet nem), �n meg annyira be voltam szarva, hogy a suli fele se mentem, fek�dtem itthon azzal, hogy "�n beteg vagyok", remegve, �s �gy aludtam, mint akit fejbevertek. Tudom �n, hogy a szervezet meg az agy �gy v�dekezik, de az �n szerveim nem szoktak rendeltet�sszer�en m�k�dni. T�nyleg, k�v�ncsi vagyok, van-e olyan dolog bennem, ami rendesen elv�gzi a dolg�t. �szint�n k�tlem. A sz�vem mondjuk t�lteljes�t mindig, �ssze-vissza ver �s �rez...